Sevillából Portugáliába busszal mentünk. Abból lehetett észrevenni, hogy már átléptük a határt, hogy itt már nem volt olyan rendezett a környezet, olyan szépek a házak, a kertek, mint Spanyolországban. Faroból már vonattal mentünk tovább Lagosig. A vonatok sem voltak olyanok, inkább a mieinkhez hasonlítottak.
Persze Lagos azért kicsit más. Itt minden a turistákról szólt. Egy kicsi házban kaptunk egy kicsi szobát. Nagyon hangulatos volt, saját erkéllyel. A teraszon megebédeltünk, fürdőruhát vettünk és irány az óceán. A part csoda szép, de ez a víz sajnos nem nekünk való. Sokan fürödtek, de nekem nagyon hideg volt.
A finom portugál borokat persze nem lehetett kihagyni, ja és a szangriákat sem. Egész úton nagyon finomakat ittam, persze voltak köztük kicsit gyengébbek is.
Másnap reggel, még reggeli előtt lesétáltunk a partra, akkor még csak éppen ébredezett a város. Gyönyörű volt a színek játéka, a zöld növények, a kék óceán, a sárga homok, a színes sziklák. Hazafelé megcsodáltuk a gyönyörű növényeket, ahogy leomlanak a házak faláról, nem győztem fotózni őket.
Mindenhol eddig nagyon finom reggeliket kaptunk, de az itteni különösen az volt, mire visszaértünk a partról ott várt a kosárkánk az ajtó előtt, benne mindenféle jóval. A covid miatt most nem volt közös reggeli, a teraszon ettünk külön. Ezt a napot a múzeumokra szántuk, délutánra pedig befizettünk egy hajóútra a sziklák között és az esti éttermet is lefoglaltuk. A hajókázás fantasztikus élmény volt. Végigmentünk a parton, az összes szikla alá bementünk, nagyon sok csodálatos öblöt, partot, sziklát láttunk.
A parton az árusoknál nagyon sok parafából készült termék között lehetett válogatni és az árak is elfogadhatóak voltak. Az étteremben finom sülteket ettünk grillezett zöldségekkel és az elmaradhatatlan sangriát ittuk hozzá.
 |
| A reggeli napfényben az erőd |
 |
 |
| Egy leanderbokor |
 |
| Hajóval a sziklák között |
 |
| Faroban vonatra várva |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése