Madridban több napot is eltöltöttünk és bár sokfelé kirándultunk onnan, de azért főleg esténként sokat sétáltunk a városban is.Elbűvöltek a kirakatok, az utcatáblák, a sétálóutcák és a sok növény. A kirakatok is nagyon szép, festett képek voltak, főleg az éttermek. Nagyon tetszett, hogy minden este kipakolták az utcákra az asztalokat, székeket és ott ettek, ittak az utca közepén, a forgalomban. Persze csak gyalogos forgalom volt ilyenkor.
Mi is bent laktunk a város közepén, a sűrűjében és ezt nagyon élveztük.
Az Atocha pályaudvaron többször is jártunk, hiszen ide érkezett a vonatunk minden kirándulás alkalmával. Elképesztő volt a sok pálma, a hőségben egy kis oázis. A vonatozást nagyon élveztük. Gyors, pontos, kényelmes, légkondicionált vonatokkal mentünk mindenfelé.
A vonatból a táj nem volt túl izgalmas. Mindenhol olajfák végtelen sora, egy-egy állomás, kisebb települések, egy-egy nagyobb város. Elképzelni sem tudtam, hogy kik szedik le ezt a rengeteg olajbogyót, kik művelik a földeket, mert embert sehol sem láttunk.
Madridból Granadába mentünk. Ez az izgalmas város első látásra elbűvölt. Alig vártuk, hogy elfoglaljuk a szállást és elinduljunk a zegzugos utcákon, tereken keresztül, hogy felfedezzük. Már 8 óra felé járt, de itt még most indult az élet. Rengetegen voltak az utcákon, a flamingo táncosok fergeteges hangulatot csináltak, láttuk a magasban az Alhambrát, ami fő úticélunk volt, de sajnos ide valami miatt nem jutottunk be. Talán azért, hogy ide még vissza kell jönnünk? Megvolt a jegyünk, de valamiért visszamondták. Így aztán maradt a sok séta, így is volt elég látnivaló.
Folyt. köv.
 |
Egy madridi kirakat
|
 |
Egy parkból rálátás a bazilikára
|
 |
A főtér a metrólejárattal
|
 |
A híres Atocha pályaudvar, ahol sokszor megfordultunk
|
 |
Spanyol táj a vonatból
|
 |
Granada és a flamingo táncosok
|
