Készültünk a szilveszterre, bár idén nem mentünk sehova, de a gyerekeket vártuk, akik a szomszédokkal töltötték az estét. Egész délelőtt sütöttem, főztem, semmi bajom nem volt. Megérkeztek, megebédeltek, aztán még kicsit beszélgettünk és kezdtem nem jól érezni magam. Ők átmentek, én pedig lefeküdtem, akkor már lázam is volt. Onnan már csak arra emlékszem, hogy integettem nekik, mikor 10 körül hazamentek. A férjem pont így, ő is lázas volt és lefeküdt. Ez volt a mi idei szilveszterünk.
Azóta szerencsére már jobban vagyunk, de közben a gyerekek is lebetegedtek, így mindenkin végigment valami gyors vírus. Remélem csak ennyi volt és ez nem fogja meghatározni az évünket, mert már nagyon unom a betegségeket.
Persze a tűzijátékra azért felébredtem, mert olyan érzés volt, mint ha az ablakon akarna bejönni. Mici cica is elbújt a konyhaszekrény alá, nem sikerült kicsalogatnom. Látványra szép volt, csak kicsit ijesztő. Itt nálunk mindig nagy durrogtatás van, de most inkább tűzijáték volt.
