Mindenki utazik

Mi még csak készülődünk és izgulunk, hogy el tudunk -e menni és ott mi lesz, ha kiérünk. Beáék most jöttek haza Olaszországból és oda- vissza beugrottak Kooperbe, amiért nagyon irigyek vagyunk rájuk. Persze Olaszország is nagyon jó volt, a Garda tóhoz közel laktak egy kölcsön házban, míg a tulajdonosok elmentek Horvátországba nyaralni.
Mindenhonnan azt hallani, hogy maradj itthon, nyaralj itthon, de akinek kint él a családja az nem csak a nyaralás miatt utazik, hanem azért, hogy legalább egy évben egyszer együtt lehessenek. Nehéz dönteni, hogy mi lenne a helyes, de mivel senki nem tudja, hogy mikor lesz ennek vége, vagy vége lesz -e egyáltalán és visszaáll -e még a régi életünk, ezért úgy döntöttünk, hogy megyünk. A hazajövetel lesz izgalmas, mert elvileg karanténba kell mennünk, majd addig még kiderül mi lesz.



Nagy izgalommal kellene várnunk az iskolát, mert Benedek most megy elsőbe és izgulunk is, de most leginkább azért, hogy elkezdődik -e az iskola, vagy marad az itthon tanulás, ami nem lenne jó.
A hét végén kirándultunk Szegedre, ami most is nagyon tetszett, főleg a Füvészkert és a lótuszvirágok, de az egész város szép, élhető, szépülő.
Ettünk egy isteni halászlét, beszélgettünk a helyiekkel egy kis kocsmában, jó volt, sok szép élménnyel lettünk gazdagabbak.


Igen, itthon is vannak szép helyek és nem csak a Balaton, de nekünk London a második otthonunk azért, mert ott él az egyik gyerekünk és ott vannak az unokáink


.

Születésnapok

Marci és Benedek

Most 4 éve mentem nyugdíjba. Részben azért, mert egyszerre vártunk két unokát is, az egyiket itt Budapesten, a másikat Londonban. Mivel már nem dolgoztam, kimentem júliusban Henihez, hogy segítsek neki, ha megszületik a baba. Az élet persze felülírta a terveket, mert elsőnek Marci született meg Budapesten, akinek a születésénél így nem voltam jelen, Londonban viszont nem siettették a szülést, így majdnem lekéstem Somiról, aki az utolsó napon volt csak hajlandó megszületni. Így éppen csak beszaladtunk a kórházba megnézni őt, aztán irány a reptér.
Ez már négy éve történt, azóta megnőttek mindketten.
Most hét végén Marci szülinapját ünnepeltük a pályán egy nagy gyerekcsapattal. Szerencsére a délelőtti eső után jó idő lett, így jól sikerült a parti, a sok gyerek jól érezte magát és a felnőttek is.
Somi szülinapján most nem voltunk ott, de remélem, hogy hamarosan találkozunk és bepótoljuk az ünneplést, ha a vírus is úgy akarja. Rajtunk nem fog múlni, a repülőjegyünk már megvan, majd meglátjuk mi lesz.