Olyan szerencsésnek mondhatom magam, hogy már régen, 1991 óta van egy videó kameránk és szinte
minden családi esemény meg van örökítve. Ilyenkor, karácsonykor általában ezekből a filmekből szoktunk megnézni közösen néhányat.
Most, hogy rendszereztük, átnéztük, feltűnt, hogy milyen mások voltak a régi karácsonyok. Az is elég furcsa, hogy milyen ruhákban voltunk, de hogy milyen szegényes volt az egész. Nem voltak ilyen nagy ajándékok, egy-egy kozmetikum, egy csoki, még egyszer egy citromlé is odakerült valahogy, bár ezt nem tudom, hogy mi okból, de mégis tudtunk mindennek örülni és jól éreztük magunkat. Hol vagyunk már ettől. Most sem vagyunk olyanok, hogy óriási ajándékokat veszünk egymásnak, de mégis más. Szerencsére jobban élünk, megtehetjük, de azért furcsa volt így visszatekinteni.
Na és a munkahelyemen. Ma bejött egy anyuka a két kisgyerekével és megkérdezte, hogy mi hogy fogunk ünnepelni? Lesznek becsomagolt ajándékok? Elmeséltem, neki, hogy a gyerekek szép ünneplőben lesznek, a feldíszített fenyőfa alatt várja őket a becsomagolt ajándék, amit ők bontanak ki. Azt mondta, hogy nem is gondolta!?? Nekem ez természetes, egy kívülállónak talán nem.
Egyébként elég sokan jöttek a napokban és hoztak adományt, gyümölcsöt, édességet, könyveket. Mostanában nem tapasztaltam ilyet, de öröm volt látni, hogy vannak még rendes emberek, akik gondolnak másra is az ünnepek közeledtével.
