Az előző években baráti társaságban töltöttük a szilvesztert, ill. az év utolsó és első napjait. Tavaly óta ez megszűnt. Azért nem volt rossz most sem. Igaz, hogy itthon voltunk, Beáék a gyerekekkel a szomszédban szilvesztereztek, de Misike úgy döntött, ő velünk tölti az estét. Egészen fél 11-ig bírta, de még akkor sem akart hazamenni. Segített nekem sütni-főzni, aztán pedig elszórakoztatott minket. Meséltünk, jókat játszottunk, nevettünk.
Mikor elmentek már csak egyedül én vártam az éjfél eljövetelét, aztán le is feküdtem, bár aludni képtelenség volt a nagy zajtól. Hihetetlen mennyiségű tűzijáték, petárda robbant, durrant órákon keresztül. Mintha mindenki ebben adta volna ki a dühét az idén.
Micike nagyon megijedt az első hangoktól, de aztán megnyugodott és bebújt a karácsonyra kapott kis odújába, onnan figyelte, hogy mi ez a hangzavar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése