2021. február 24., szerda

Mici és Misi

 Misi már úgy született, hogy Mici, a cicánk megvolt. Így gyakorlatilag mellette nőtt fel. Soha nem félt tőle,természetes volt számára, hogy a cica is a családhoz tartozik. Ezt Mici is így érzi. Ha leülök mesélni a gyerekekhez, Mici is mindig odatelepszik közénk, nehogy valamiről lemaradjon. Kicsit talán féltékeny is. Néha olyan érzésem van, hogy ő is a gyerekemnek tekinti magát. 

Ma itt volt Misi délelőtt. Már nagyon ügyesen kirakózik, de szereti, ha én is ott vagyok mellette. Szeret nézelődni az ablakon, főleg, ha a kukásautó is itt van. Nehezen kezd beszélni, de mostanában már gyakorolja a szavakat. Apa, anya, papa. Most ezek a kedvencek.





2021. február 21., vasárnap

Szünet




 Nálunk, a Waldorf iskolában és az óvodában ilyenkor farsangi szünet van. Ezt sokan nem értik, de megfigyelték, hogy a gyerekek kb.6 hetente fáradnak el annyira, hogy kell számukra egy hét szünet, hogy pihenjenek, vagy betegek lesznek. Ez Londonban is így van, bár ott most nem járnak iskolába, de legalább ezen a héten nem kellett otthon tanulni és ez is már nagy könnyebbség a szülőknek. 

Szerencsére a mi gyerekeink nem voltak betegek, egy kis náthát kivéve, de azért már nagyon várták a szünetet. Benedek csütörtöktől nálunk volt, Marci a másik mamánál. Csütörtökön olyan szép idő volt, gyorsan kihasználtuk és le is mentünk Velencére. Most nem mentünk a telekre, csak a tóhoz. Nagyon élveztük a gyönyörű tavaszi napsütést, a sétát a parton. sajnos a jég már elolvadt, ezért a tóra nem lehetett rámenni, de így is szép volt. 

A parton sincs sok minden nyitva, de a cukrászda igen, ahol isteni sütit lehet kapni és kávét, de leülni nem lehet, így ezt is a parton fogyasztottuk el. Nagyon sokan voltak, főleg kicsi gyerekekkel és idősebb párok. Mindenki élvezte a tavaszi napsütést.

Londonban is sajnos még minden zárva van, de ott is javul az idő és sokat lehet lenni a szabadban.

 



Amikor a legkisebb is segíteni akar


A Velencei tó napsütésben


2021. február 12., péntek

Tél, hideg,vírus

Csak beköszöntött  a tél így február közepére. Sajnos hó itt Pest környékén nem nagyon van, de remélem a földeken azért van egy kis hó, ami megvédi őket a nagy hidegtől. 

Lassan eljön az iskolai szünet is, ma van az utolsó tanítási nap, már akinek egyáltalán van iskola. Szerencsére nálunk a gyerekek rendesen jártak iskolába, betegek sem voltak, remélem ezután sem lesznek. Londonban még most sincs iskola, nekik kicsit nehezebb dolguk van, de a szünet ott is jól jön, mert legalább nem kell tanulni. 

Benedek most elsős és nagy boldogság, hogy nagyon szeret iskolába járni. Amikor hazajön büszkén meséli, hogy kaptak két új színt, vagy mit énekeltek az orosz órán. Olyan jó, hogy ő szereti az oroszt, bár nekem nagyon jó orosz tanárom volt, de én akkor sem szerettem igazán. Megkapták a bizonyítványt is és nagyon szép, csak írásos értékelés, kiemelve az erősségeiket.

Borka otthon tanul, még a zenét is, de szerencsére még nagy lelkesedéssel gyakorol ő is. Nagyon büszke vagyok rájuk.

Benedek rajzai is már a tavaszt idézik


Én ilyenkor már nagyon várom a tavaszt, pedig tudom, hogy még igen messze van. Talán azért is, mert nem lehet menni sehova, legalább ha Velencére mehetnénk lenne egy kis változatosság.