Régen készülünk egy ilyen kirándulásra, de a nehézségek, hogy útlevelet kell csináltatni, nehéz eljutni, eddig megakadályozták. Most adódott egy alkalom, ismerősök szervezték és így mi is betársultunk.
Vonattal, majd kocsival mentünk át a határon, odafelé elég simán ment. A kocsi, taxi a házig vitt, ahol már vártak minket. Kifogtuk a legmelegebb napot, ezért a délutánt, amit Beregszász megtekintésére szántunk, igencsak gyorsan befejeztük. Sietve végigszaladtunk a látnivalókon, söröztünk, vásároltunk és siettünk haza, ahol a kertben már főtt a gulyás.
A gulyás isteni volt és az italok is, amiket mellé kaptunk.
Másnap már egy itteni busszal indultunk neki a hegyeknek. Most sem volt kegyesebb az idő. A szolyvai emlékparkban koszorúztunk, aztán az Árpád -vonal mentén megnéztük a bunkereket, ahol végre a föld alatt jó hideg volt. Mire kijöttünk az eső is eleredt, de nem bántuk. Kosárból megebédeltünk, aztán indultunk tovább a Vereckei -hágóhoz. Vittünk mi is koszorút, elhelyeztük az emlékműnél és megcsodáltuk a környező hegyeket és a szép vadvirágokat, amik jóval nagyobbra nőnek itt, mint nálunk. Itt is csöpörgött kicsit az eső, de ez most kifejezetten jólesett.
Hazafelé még megálltunk egy kolostornál, ami nekem nagy élmény volt, talán utoljára Rigában láttam hasonlót. A harangozás is nagyon tetszett, amit a harangozó kézzel, lábbal, kb. fél óráig működtetett.
Este otthon ismét finom vacsora várt minket, én utána még besegítettem a háziaknak, leszedtem az érett sárgabarackot a fáról.
Másnap reggel Munkács várát néztük meg. Sok érdekes kiállítást láttunk, a Rákóczi családról, Kazinczy Ferencről és persze Munkácsi Mihályról is. A vár maga is érdekes, szépen felújított.
A környező utakra nincs szó, azt csak átélni lehet. Egyikőnk próbálta videóra venni, hogy mennyire zötyögött az autó, de az sem adja vissza igazán. Hússzal se nagyon lehetett menni, mindenhol por, tehenek sétálnak az út közepén, ez mind Munkács városában.
Délután még felmentünk a Sipot vízeséshez, ami méltán híres és látogatott, de az utak itt is hasonlóak. A hegyek viszont minden nehézségért kárpótolnak. Nekem a kedvenceim a szénakazlak voltak, amiket csúcsosra építenek, nem úgy, mint nálunk. Este igazi finom szabolcsi töltött káposztát kaptunk és véget is ért ez az élményekkel és finomságokkal teli kirándulás. Másnap reggel, már saját autóval indultunk neki a határnak, ahol természetesen kipakoltattak minden gondosan berakott csomagot, ki is nyittatták, majd visszarakatták velünk. Ezen kívül minden rendben ment és szerencsésen hazaértünk.
 |
| Beregszász |
 |
| A gulyás |
 |
| Szolyvai hősök emlékparkja |
 |
| A kis csapat |
 |
| Egy szanatórium az erdő mélyén |
 |
| A föld alatt |
 |
| Ebéd kosárból |
 |
| A Vereckei hágónál |
 |
| Harangoznak a toronyban |
 |
| Reggelire várva |
 |
| Munkács vára |
 |
| Itt született Munkácsi Mihály |
 |
| Itt raboskodott Kazinczy |
 |
| A Sipot vízesésnél
|
