Utazás a föld körül 15 / visszaemlékezés a nyárra/ Indulás hazafelé

A szokásos kora reggeli kelés, kulcs leadás, séta a buszpályaudvarra, ami persze még zárva, mert 6 órakor indul a buszunk.. Az utcák most is üresek, de a nap már erősen süt ilyen korai órán is és kellemes meleg is van. Újból ámulok, hogy a buszpályaudvar, ami ugyan ezen a korai órán még nincs nyitva, de a környezete tiszta, rendezett, az ott tartózkodó hajléktalan ellenére sehol egy eldobott papír, egy cigarettacsikk, még mindig nem tudom megszokni.
Megérkezik a buszunk is, most nem luxus, csak egy sima busz, ami nem lett volna baj, de az előttem ülő utas hátradönti az ülését és egész úton alszik, ez így nem annyira kényelmes. Ez sajnos egy elég hosszú út, majdnem délig tart, de hát nincs mit tenni, bírni kell. Én persze nem birok aludni.
Szerencsére többször is megállunk út közben kicsit kinyújtózni, egy-egy rövid időre. Dél körül érünk Rigába, ahol van kb. 2 óránk, így be is adjuk a csomagokat a megőrzőbe, hogy ne kelljen cipelni és még egyszer körbejárjuk a piacot, ami most is nagyon tetszik. Szerencsére nyitva találjuk azt a pékséget, amit már első nap kinéztem így veszünk egy kis útravalót. Sajnos a nagy bográcsban az ebéd még nincs kész, ezért azt nem sikerül kipróbálni, pedig nagyon izgatja a fantáziánkat. Még egy gyors pillantás a fantasztikus rigai piacra, aztán már indul is a busz tovább.
 Kicsi késéssel indul, ezért izgulunk is, mert a csatlakozásra csak 40 percünk lesz. Megérkezik az emeletes busz és felszállunk rá. Ez már kényelmesebb. Szerencsére a busz száguld velünk, így simán el is érjük a vonatunkat. Már kicsit unjuk a buszt, ezért egész felüdülés a vonat.
este 9 körül érünk Byalistockba.
A szállásunk egy diákotthonban van, nagyon egyszerű, de tiszta, kényelmes és közel van a vasúthoz. Kell ennél több? Itt már kicsit rosszabb az idő, esik az eső, de azért gyorsan elszaladunk a közértbe és mivel az utolsó helyen, ahol vásárolni akartunk, Klaipedán az áruházban vasárnap nem adtak alkoholt, ezért Józsi már nagyon megszomjazott egy sörre. Itt szerencsére már nincs ilyen gond, van sör és minden egyéb, ami kell. 
Vacsorázunk és gyorsan le is fekszünk, ez után a hosszú és utazással teli nap után. Most már hazafelé tartunk, elértük Lengyelországot.

Tartu, buszpályaudvar

Bőség a rigai piacon

Készül az ebéd, de már nincs időnk megvárni

kenyerünkre várva