Lassan két hete, hogy a sebészetre járok, azon egyszerű oknál fogva, hogy egy cipő feltörte a lábam. Történt már velem ilyen, sőt, azt kell hogy mondjam, nekem minden új cipő feltöri a lábam, ezt már megszoktam.
Csakhogy. Ez most nem volt egyszerű eset, talán azért is, mert tél van, nem lehet papucsban járni, de nagyon csúnya seb lett a lábamon, így január másodikán a sebészeten kezdtem a napot.
Az orvosok különbözőképpen reagáltak rá, ill. egyik sem volt meglepve, nyilván ők már láttak ilyet. Az első, az asztala mögül ránézet a lábamra és utasította a nővért, hogy kösse be. Közelembe se jött.
A következő alkalommal egy másik orvos már ránézett közelebbről, majd ő is beköttette. Ez így megy két hete. Utoljára azt mondták, hogy már nem kell visszamennem, csak ha rosszabb lesz.
Hát nem lett jobb. Végül már hét végén úgy döntöttem, hogy nem megyek sehova, Bea tanácsára bekentem Aloéverával, most várom, hogy javuljon.
Így aztán ma szinte egész nap kötöttem és filmet néztem. Jó volt. Megnéztem a kedvencemet, szerencsére fel volt már régen véve, a Hegedűs a háztetőn c. filmet. valahogy sosem tudom megunni, imádom.
A lábam, bár még most is nagyon csúnya, de mint ha javulna. jót tett neki a film, vagy az aloé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése