Kocsonyafőzés

hűl a kocsonya

készülődik, hogy kinyíljon

Lehet ez is korral jár? Minden szombaton az a program, hogy elmegyünk a piacra, persze csak ilyenkor télen, mert egyébként már pénteken Velencén vagyunk. Nagyon élvezzük a vásárlást, az idénynek megfelelő bő kínálatot, a forralt borozást, jó esetben még ismerőssel is összefutunk. Ilyenkor jól esik kicsit beszélgetni.
Érdekesség, hogy itt van mellettünk a kispesti piac, de azt nem szeretjük, bár hét közben azért ide járok, de a hét vége, az Lőrinc. Itt sokkal nagyobb a választék, kedvesebbek az eladók, jó nagy a nyüzsgés és persze megvannak a már jól bejáratott boltok.
A mai napon kocsonyát főztünk. Talán ez a második alkalom, hogy nekem kell főzni, ezt is eddig anyukám csinálta, de most már ez is rám maradt. Persze amit megfigyeltem, azt én is próbálom ugyanúgy tenni. Nagyon szeretjük, remélem most is finom lesz. Még jó, hogy van egy üres szobánk, ahol hűlhet az elkészült kocsonya, mielőtt a hűtőbe kerülne. A konyhában a cica miatt nem maradhat, nem mintha megkóstolná, soha nem eszik ilyeneket, de azért mégis.
Sütöttem hozzá egy kis szilvalekváros papucsot is, nagyon finom lett.