A londoni parkok

Egy játszótér, ahol minden korosztály talál magának játékot

csak egy sima hét végi sütögetés a parkban

A mi egyik titkos kertünk

Bizonyos részeken meghagyják az eredeti növényzetet

Itt így ültetnek fát

 

         Nem tudok nem írni erről, mert mióta hazajöttem, csak ez foglalkoztat, hogy ami ott működik, az itt miért nem. Pl. itthon miért nem lehet bezárni éjszakára a játszótereket, ha már a takarításra nem futja, hogy a gyerekek reggel ne találjanak a homokozóban drogos tűt, vagy csak egyszerűen cigarettacsikkeket. Nagyon irigylem az angol gyerekeket azért a végtelen szabadságért, amit kint láttam. A parkok óriásiak, mindenféle korosztálynak való, mindenféle játéklehetőséggel felszerelve, rendben tartva, a játszótereken kívül pedig minden lehetőség megvan a sportolásra, vagy csak egyszerűen a kerékpározásra, sétára, ki mit szeretne.

      Hét végére a parkok benépesednek, vannak erre kijelölt helyek, ahol lehet közösen sütögetni és hihetetlen, de ezt ki is használják. Persze ott is szétszórják a szemetet, de az másnapra már hipp-hopp eltűnik, ja és rongálást pl. sehol sem láttam.
Ezek mellet még vannak a kis kertek, ahol gyönyörű virágok nyílnak és persze ezeket is bárki használhatja, akár úgy is, hogy ott tartja a szülinapját a gyereknek. Ilyenkor csak körbekerítenek egy kis füves részt és ott gyülekeznek, piknikeznek. Mennyivel jobb, mint itthon a játszóház, vagy a Mac Donaldsos szülinapok. És még a lakást sem kell utána takarítani.

    Ott az is szokás, hogy amikor megérkeznek a játszótérre, vagy a parkba, egyből ledobják a cipőt, sokszor a ruhát is, hogy minél szabadabban tudjanak játszani a gyerekek, mindenki leül a fűbe, vagy egyszerűen csak a dombra, sokkal lazábbak, mint mi.
Itt ma is furán néztek rám, mikor levettük a cipőt a játszótéren, egy anyuka még azért is rászólt az alig két éves kislányára, hogy ne a szandáljára szórja a homokot, mert most takarította le. Szerencsére nálunk is vannak már, akik kicsit lazábbak, nem szólnak mindenért rá a gyerekre, de még mindig kevesen vagyunk. Pedig egy kisgyereknek a sok kötöttség után nagyon nagy szüksége lenne arra, hogy legyen olyan idő a napjában, amikor nem kell szólni rá, hanem szabadon azt csinálhat, amit akar. Ez most egy kicsit hosszúra sikerült, de még nagyon sokat tudnék írni erről.