Misi már úgy született, hogy Mici, a cicánk megvolt. Így gyakorlatilag mellette nőtt fel. Soha nem félt tőle,természetes volt számára, hogy a cica is a családhoz tartozik. Ezt Mici is így érzi. Ha leülök mesélni a gyerekekhez, Mici is mindig odatelepszik közénk, nehogy valamiről lemaradjon. Kicsit talán féltékeny is. Néha olyan érzésem van, hogy ő is a gyerekemnek tekinti magát.
Ma itt volt Misi délelőtt. Már nagyon ügyesen kirakózik, de szereti, ha én is ott vagyok mellette. Szeret nézelődni az ablakon, főleg, ha a kukásautó is itt van. Nehezen kezd beszélni, de mostanában már gyakorolja a szavakat. Apa, anya, papa. Most ezek a kedvencek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése