Utazás a föld körül 5 Siaulyai /Keresztek hegye

Korán indultunk ma is, mint minden reggel. Felszerelkezve szendvicsekkel, vízzel készültünk egy hosszú, egész napos kirándulásra, ami az utolsó program volt itt Litvániában. Nagyon szép Intersity vonattal mentünk, mivel a jegyünk elvileg jó volt az első osztályra is, leültünk oda. A kalauz nagy csodálkozással fogadta most is a papírt, amit a kezébe adtunk. Hozta a telefonját, hívta a kollégáját, végül ketten együtt megállapították, hogy az első osztályra nem ülhetünk, mert oda helyjegyet kellett volna vennünk, de egyébként rendben.
Így aztán ültünk a másodosztályon, ahol tökéletes internet, szuper mosdó, kávéautomata volt.
 11 óra körül kellett volna megérkeznünk Siaulyba, de ez nem sikerült, mert kb. másfél órát álltunk valami hiba miatt. Itt is folyt az építkezés. Ja, hogy mi volt a különbség az itthoni vonatokhoz képest? Itt látszólag senki nem volt ideges, nyugodtan vártak az indulásra. Közben folyamatosan tájékoztattak, hogy még mennyit fogunk állni, megkérdezte a kalauz, hogy szeretnénk -e kávét, vagy vizet, volt aki szendvicset kért és kapott. Egy nő volt, aki folyamatosan telefonálgatott, neki valószínűleg fontos dolga lett volna, de a többiek nagyon nyugodtak voltak.
Mikor végre beértünk, megkerestük a buszunkat, ami elég rozogának tűnt, de jól ment.
 Kb. fél óra séta után elértük a helyet, ami a keresztek hegyéhez vezetett. A hely eredetéről senki sem tud, de már századok óta vallásos kegyhely. A hegy valójában csak dombocska. A szovjetek háromszor is ledózerolták, de a keresztek feléledtek és jelenleg sok ezer kereszt díszíti a dombot. A világ minden részéről jönnek ide zarándokok, hogy letegyék a keresztet, vagy rózsafüzért, vagy csak valami emléket. Volt aki otthonról hozta, de itt is lehetett vásárolni és olyat is láttunk, aki ágakból itt állította össze a maga keresztjét, amit bárhová elhelyezhetett. Találtunk magyar zarándokok keresztjét is. Nagyon érdekes látvány volt, ahogy a régebbi keresztek egymásnak dőlve pihentek, a kis és nagy keresztek között a természet átvette a hatalmat. Itt szó sem lehet fűnyírásról.
Nagyon sokan jöttek buszokkal és autókkal is, megrendítő látvány volt.
Visszatérve a városba, mivel vonatunk csak később volt, megnéztük a látnivalókat. Nagyon finom málnát vettünk, amit a séta során jóízűen el is fogyasztottunk. Itt is fel volt bontva a főutca, nagy építkezés folyt. A sétálóutcán végigmentünk, sok szobrot láttunk, sok ember sétált a kellemes melegben.
Este már nem volt erőnk bemenni a városba, pedig itt 10-kor még világos van. Minden este világosban kelünk és világosban fekszünk. Érdekes.
Ez volt az utolsó esténk itt, Litvániában, aztán irány tovább, Lettország, Riga..

Egy szobor a sétálóutcán

Kirakat régi alkatrészekből