zsuzsa0209: Utazás a föld körül 4 Nida

2018. augusztus 24., péntek

Utazás a föld körül 4 Nida

Egy gyors reggeli után elindultunk a komp felé, hogy átmenjünk egy félszigetre, ami egy természetvédelmi terület. Szerencsére ma már napsütésre ébredtünk. A komp nagyon sok kerékpárost szállított át, akik túrázni indultak. 15 perc alatt értünk át, onnan busszal mentünk tovább még egy jó órát. Ez a Neringai nemzeti park területe, ahová belépőt is kell fizetni. A Neringa földnyelv a világörökség része. Mi Nidára mentünk, ami a földnyelv másik végén volt. A jellegzetes nidai tájat a tenger és a szél alakította ki. A fehér homokdűnék sivatagként nyúlnak dél felé. A táj fantasztikus.
Találtunk egy borostyán múzeumot, ahol a borostyán csiszolását is meg lehetett figyelni. Itt található a borostyánpart, ahol rengeteg borostyánt találtak az idők folyamán.
A Neringai történelmi múzeum nem volt nyitva mikor odaértünk, de a Thomas Mann házat megnéztük. Nidán élt három egymást követő nyáron 1930 és 1933 között.
A ház gyönyörű helyen áll, a parton, sok fotóval és nagyon érdekes módon berendezve.
Idefelé egy régi temetőn át jöttünk, ahol főleg német nevű feliratokat láttunk.
Mielőtt elindultunk a dűnék felé, még bevásároltunk a közértben. Érdekes kiírást láttunk, nem lehet enni a dűnék között, gondolom a szemetelés miatt, bár itt soha sehol egy darab szemetet sem láttunk.
Elég hosszú, jól kiépített lépcsősoron kellett felmenni a 60méteres dűne tetejére, de megmásztuk. Innen már mezítláb mentünk a kellemes, simogató, enyhén meleg homokban. A gyerekek élvezték a legjobban, gurultak le a dombról, kergetőztek a homokban. Innen nagyon szép kilátás nyílt a tengeröbölre és a közelben levő Oroszországra. Egy erdei ösvényen jöttünk visszafelé. Sajnos nagyon sok beteg, kidőlt fenyőt láttunk, égett részek is voltak.
A busszal visszamentünk egészen a kompig, de még nem mentünk át, itt is lementünk a partra, ahol a tulajdonképpeni strand volt. Erdőn keresztül itt is egy kellemes sétaút vezetett a partig.
Végre az a vágyam is teljesült, hogy sétálhattam mezítláb a tengerparti homokban. A tenger ugyan a kiírás szerint csak 9 fokos volt, a levegő pedig 19, de az eddigi hideghez képest nagyon kellemesnek tűnt. Szép napsütés volt, kicsi széllel. Az itteni gyerekek közül azért bemerészkedtek néhányan, én csak lábbal próbáltam ki a vizet. Sok szép követ összegyűjtöttünk és csúnyákat is, hátha abban rejtőzik a borostyán.
Vissza egy kishajóval mentünk, ami bevitt egész a csatornán, innen már csak haza kellett sétálni.