Kis Karácsony nagy karácsony

Eltelt a karácsony, lehetett volna jobb is, ha Heniék hazajönnek, de így is jó volt. Együtt voltunk, finomat ettünk, a gyerekek örömének örültünk. Volt benne kicsi izgalom is, mert Marci beteg volt pár napig, de szerencsére már jól van.
Annánál olvastam, hogy a vendégjárás milyen fárasztó. Milyen érdekes, én is mindig ezt éreztem, mikor még dolgoztam. Még utolsó nap is bent kellett lennem, nem volt pihenés és utána menni egyik helyről a másikra, sokszor éreztem én is nyűgnek. Most persze nem, mert már itthon vagyok, volt időm mindenre, felkészülten vártam az ünnepet és jó volt mindenkivel találkozni, akik a megszokott körbe bele tartoznak. Az sajnálom, hogy csak ilyen ritka alkalmakkor van rá lehetőség, hogy találkozzunk. Öcséméknél nagyon nehezen indult be a hangulat, sok dolog miatt, de mikor előkerült a gitár, közösen elkezdtünk énekelni, már nagyon jól éreztem magam. Felidéződtek a régi születésnapok, szilveszterek, mikor nagyon sokat énekeltünk együtt.

Egy adventi kirándulás

Én szombaton voltam kirándulni Mariazellben, Ausztriában, ami miatt elgondolkodtam ezen az úton, azt két esemény is indokolta. A kirándulás maga nagyon jól sikerült, nagyon jó volt a szervezés, a buszsofőrök profik voltak, semmi probléma nem volt út közben, a társaság is nagyon jó volt, mindenki időre ott volt mindenhol, senkire nem kellett várni. Az idegenvezető nagyon sok információval gazdagított minket az út során, tehát én nagyon elégedett voltam.
Nem volt egy könnyű út, reggel fél hatkor indultunk itthonról és majdnem éjfél volt mire hazaértem.
Másnap reggel olvastam a hírt, hogy nem sikerült mindenkinek ilyen jól az útja. Nagyon sajnálom azokat, akik ilyen szerencsétlenül jártak, nem tudom mi lehetett az oka, de bizony ilyen előfordul néha. Csak ott ahol mi voltunk, legalább 8 magyar busz állt, nagyon sokan elindulnak ilyenkor és az utak bár mindenhol jók, az időjárás tud meglepetéseket okozni.
A másik pedig a berlini adventi vásáron történtek. Bizony én is hallottam utastársaktól, hogy ők nem is mennek már olyan helyre ahol nagy tömeg van, mert az veszélyes. Szerintem ez nem megoldás, mert baj bárhol történhet, azért még nem zárkózhatunk be, csak bízhatunk a szerencsénkben. mivel mi is nagyon sokat utazunk a világban mindenfelé, nem mondom, hogy én nem szoktam körülnézni, hogy ki ül mellettem a vonaton, milyen csomagok vannak mellettem, de sajnos ez a mai világban már benne van. Nem tudunk minden veszélyt kivédeni, pedig jó lenne.
Azért ez mégis egy nagyon szép kirándulás volt, tele élményekkel, szép tájjal, ragyogó napsütéssel. Nekem ez maradt meg belőle.

Ovis kalandok

Ma volt az utolsó ovis napunk, már csak jövőre fogunk legközelebb találkozni. Ma kicsit kevesen voltunk, csak 3 gyerek  de ők nagyon jól érezték magukat a hideg ellenére is.
Próbáltunk tüzet rakni, ami elég nehezen sikerült, de végül csak fellángolt és boldogan álltuk körbe egy kis melegségért, nagyon jól esett az átfagyott kezeknek. Érdekes, ahogy a kapcsolatok alakulnak a gyerekek között. Már nem okoz gondot, hogy a kézkörnél megfogják egymás kezét, de azért a tányért még sokszor elhúzzák egymás elől. A legfinomabb falatok mindig azok, amit valaki más hozott. Nagyon helyesek, ahogy a bögréket kiválasztják, egyáltalán nem mindegy, hogy ki melyikből iszik. Most ugyan nincs olyan nagy harc, de régebben volt egy kislány, aki soha nem engedte, hogy az ő általa választott bögréből valaki más igyon. Most még fontos számukra az is, hogy a zsipp-zsuppnál a pléd egyik végét anya fogja. Persze ők még nagyon kicsik, alig 3 évesek, csak most ismerkednek a közösséggel, de reményeink szerint nyár végére belőlük is nagyon jó kedvű, lelkes óvodások válnak.

Addig pedig próbáljuk minél jobban érezni magunkat velük együtt mi felnőttek is.

Kocsonyafőzés

hűl a kocsonya

készülődik, hogy kinyíljon

Lehet ez is korral jár? Minden szombaton az a program, hogy elmegyünk a piacra, persze csak ilyenkor télen, mert egyébként már pénteken Velencén vagyunk. Nagyon élvezzük a vásárlást, az idénynek megfelelő bő kínálatot, a forralt borozást, jó esetben még ismerőssel is összefutunk. Ilyenkor jól esik kicsit beszélgetni.
Érdekesség, hogy itt van mellettünk a kispesti piac, de azt nem szeretjük, bár hét közben azért ide járok, de a hét vége, az Lőrinc. Itt sokkal nagyobb a választék, kedvesebbek az eladók, jó nagy a nyüzsgés és persze megvannak a már jól bejáratott boltok.
A mai napon kocsonyát főztünk. Talán ez a második alkalom, hogy nekem kell főzni, ezt is eddig anyukám csinálta, de most már ez is rám maradt. Persze amit megfigyeltem, azt én is próbálom ugyanúgy tenni. Nagyon szeretjük, remélem most is finom lesz. Még jó, hogy van egy üres szobánk, ahol hűlhet az elkészült kocsonya, mielőtt a hűtőbe kerülne. A konyhában a cica miatt nem maradhat, nem mintha megkóstolná, soha nem eszik ilyeneket, de azért mégis.
Sütöttem hozzá egy kis szilvalekváros papucsot is, nagyon finom lett.