2013. szeptember 15., vasárnap

Uti élmények

Az utazás véget ért, lassan sikerül újra visszarázódni a mindennapokba és rendszerezni az élményeket, a fényképeket. Nem nagyon szoktunk így utazni, hogy ennyi helyre megyünk egyszerre. Kicsit úgy érzem, hogy sok is az élmény, de majd talán ha egy kis idő eltelik, akkor letisztulnak az élmények és minden a helyére kerül.
Az is furcsa volt, hogy augusztus végén indultunk, általában csak szeptemberben szoktunk menni. Így aztán talán ennek is köszönhető, hogy az időjárás mindenhol csodálatos volt, még Londonban is.
Aug.21-én kedden este indult a vonatunk a Keletiből. hálókocsi jegyet vettünk, mert úgy gondoltuk, hogy az éjszakát könnyebb lesz így eltölteni. A kocsi teljesen tele volt, amin az egyik utastársunk, egy kínai fiú nagyon ki is akadt. Ő ugyanis két jegyet vett, mondta is, hogy milyen sokba került és azt gondolta, hogy majd egyedül lesz a fülkében. Hát nem így lett. Később aztán megbékélt és jól elbeszélgetett a másik fiúval, aki Berlinbe járt egyetemre. A 6. utas pedig szerencsére nem érkezett meg, így legalább a csomagokat volt hová tenni. Az éjszaka jól telt, néha ugyan felébredtem, de sok mindent nem láttam a sötétben. A vonat percre pontosan érkezett Drezdába, 3 országon keresztül. Ez nálunk miért nem sikerül soha?
megreggeliztünk, majd átszálltunk egy Lipcsébe menő vonatra, majd onnan újból egy másik vonattal Eisenachba. Mint kiderült, ez a vonat is Drezdából jött, így megspórolhattunk volna egy átszállást, de legalább nosztalgiáztunk egyet a Lipcsei pályaudvaron, ahol 2000-ben már aludtunk egyszer a padon.
A régi NDK területén ment a vonat, ahol nagyon érdekes és jellegzetes látvány a városokban a lakótelepek mellett a kis hobby telkek. Ezek nagyon pici kis telkek, éppen csak egy kis házikó van rajtuk, meg egy kis virágos, vagy zöldségkert. Arra jó, hogy ki lehet elé ülni a padra, többet ér, mint egy erkély.
Eisenach állomása nagyon szép, régi épület volt, az idő pedig gyönyörű. A nap sütött és kellemes meleg volt.
Szállásunk az Opera hotelben volt, ami közel volt az állomáshoz. Lepakoltunk, de mivel a szobát csak kettő óra után lehetett elfoglalni, ezért egyből elindultunk sétálni. nagyon szép ez a város, amit a Gera folyó választ ketté, ill. át-és átjár. A házak régiek és szépen fel vannak újítva. Ami érdekes, hogy itt nem változtatták meg az utcák nevét, van Gagarin, Moszkva és hasonló nevű utca. Ami nagyon tetszett, hogy a bevásárlóközpont is úgy néz ki, hogy nem látszik rajta mi van belül. Kívülről csak egy szép régi épület, belül pedig egy modern üzletközpont. Nagyon sok a templom és van egy régi hídja, ami ugyanúgy be van építve, mint Firenzében és nagyon szép. Kiültünk egy kávézó teraszára, ami a folyó partján volt és nagyon hangulatos volt. Közben a kacsákat néztük, ahogy zuhanórepülésben lecsaptak egy-egy finom falatra.
Kettő után visszasétáltunk a hotelba, fürödtünk, rendbe tettük kicsit magunkat és aztán újból útra keltünk, ahogy azt szoktuk. Visszamentünk a Dómhoz, ami egy domb tetején állt. Be nem mentünk, de körbejártuk és felmentünk a szembe levő dombon álló citadellához. Innen nagyon szép kilátás nyílt a városra. Nagyon nagy területen terül el ez a citadella, amit jól körbejártunk. A miénk ehhez képest aprónak tűnik, de azért a kilátás onnan szebb. Lefelé megálltunk egy borozónál, ahol nagyon finom bort ittunk egy kis asztalnál, közvetlen a szőlőtőkék mellett.
lefelé megálltunk a piactéren, ahol ugyan már semmi nem volt, csak egy-két árus volt nyitva, de nagyon finom virslit ettünk 1euróért, amiben az volt a furcsa, hogy fordítva volt a méret, mint nálunk. A kifli kicsi és egy hosszú virsli van benne. Visszasétáltunk a kivilágított főtérre, bevásároltunk a közértben, aztán elindultunk a szállásra, lezárni ezt a hosszú napot. A szobában hatan voltunk, de egyelőre még csak mi voltunk bent.Gyorsan elpilledtünk, fáradtak voltunk.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése