Az is furcsa volt, hogy augusztus végén indultunk, általában csak szeptemberben szoktunk menni. Így aztán talán ennek is köszönhető, hogy az időjárás mindenhol csodálatos volt, még Londonban is.
Aug.21-én kedden este indult a vonatunk a Keletiből. Hálókocsi jegyet vettünk, mert úgy gondoltuk, hogy az éjszakát könnyebb lesz így eltölteni. A kocsi teljesen tele volt, amin az egyik utastársunk, egy kínai fiú nagyon ki is akadt. Ő ugyanis két jegyet vett, mondta is, hogy milyen sokba került és azt gondolta, hogy majd egyedül lesz a fülkében. Hát nem így lett. Később aztán megbékélt és jól elbeszélgetett a másik fiúval, aki Berlinbe járt egyetemre. A 6. utas pedig szerencsére nem érkezett meg, így legalább a csomagokat volt hová tenni. Az éjszaka jól telt, néha ugyan felébredtem, de sok mindent nem láttam a sötétben. A vonat percre pontosan érkezett Drezdába, 3 országon keresztül. Ez nálunk miért nem sikerül soha?
Megreggeliztünk, majd átszálltunk egy Lipcsébe menő vonatra, majd onnan újból egy másik vonattal Eisenachba. Mint kiderült, ez a vonat is Drezdából jött, így megspórolhattunk volna egy átszállást, de legalább nosztalgiáztunk egyet a Lipcsei pályaudvaron, ahol 2000-ben már aludtunk egyszer a padon.
A régi NDK területén ment a vonat, ahol nagyon érdekes és jellegzetes látvány a városokban a lakótelepek melletti kis hobby telkek. Ezek nagyon pici kis telkek, éppen csak egy kis házikó van rajtuk, meg egy kis virágos, vagy zöldségkert. Arra jó, hogy ki lehet elé ülni a padra, többet ér, mint egy erkély.
Eisenach állomása nagyon szép, régi épület volt, az idő pedig gyönyörű. A nap sütött és kellemes meleg volt.
Szállásunk az Opera hotelben volt, ami közel volt az állomáshoz. Lepakoltunk, de mivel a szobát csak kettő óra után lehetett elfoglalni, ezért egyből elindultunk sétálni. Nagyon szép ez a város, amit a Gera folyó választ ketté, ill. át-és átjár. A házak régiek és szépen fel vannak újítva. Ami érdekes, hogy itt nem változtatták meg az utcák nevét, van Gagarin, Moszkva és hasonló nevű utca. Ami nagyon tetszett, hogy a bevásárlóközpont is úgy néz ki, hogy nem látszik rajta mi van belül. Kívülről csak egy szép régi épület, belül pedig egy modern üzletközpont. Nagyon sok a templom és van egy régi hídja, ami ugyanúgy be van építve, mint Firenzében és nagyon szép. Kiültünk egy kávézó teraszára, ami a folyó partján volt és nagyon hangulatos volt. Közben a kacsákat néztük, ahogy zuhanórepülésben lecsaptak egy-egy finom falatra.
Kettő után visszasétáltunk a hotelba, fürödtünk, rendbe tettük kicsit magunkat és aztán újból útra keltünk, ahogy azt szoktuk. Visszamentünk a Dómhoz, ami egy domb tetején állt. Be nem mentünk, de körbejártuk és felmentünk a szembe levő dombon álló citadellához. Innen nagyon szép kilátás nyílt a városra. Nagyon nagy területen terül el ez a citadella, amit jól körbejártunk. A miénk ehhez képest aprónak tűnik, de azért a kilátás onnan szebb. Lefelé megálltunk egy borozónál, ahol nagyon finom bort ittunk egy kis asztalnál, közvetlen a szőlőtőkék mellett.
Lefelé megálltunk a piactéren, ahol ugyan már semmi nem volt, csak egy-két árus volt nyitva, de nagyon finom virslit ettünk 1euróért, amiben az volt a furcsa, hogy fordítva volt a méret, mint nálunk. A kifli kicsi és egy hosszú virsli van benne. Visszasétáltunk a kivilágított főtérre, bevásároltunk a közértben, aztán elindultunk a szállásra, lezárni ezt a hosszú napot. A szobában hatan voltunk, de egyelőre még csak mi voltunk bent.Gyorsan elpilledtünk, fáradtak voltunk.
 |
| Jellegzetes házak errefelé |
 |
| Felirat hozzáadása |
 |
| Egy bevásárlóközpont |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése