2014. december 14., vasárnap

Karácsonyi várakozás

A munkahelyemen is készülünk az ünnepre 





 

 

 

 

 

 

 

 

Igen, várom a karácsonyt, hiszen Benedekkel ez lesz az első és biztosan nagyon jó lesz, ráadásul karácsony után Heniék is jönnek haza végre teljes létszámban. De... Sajnos eggyel kevesebben leszünk az idén és ezt még nem tudom, hogy mennyire tudom majd elviselni. Ezért egy kicsit félek is a karácsonytól. Eddig mindent együtt csináltunk, sütöttünk, főztünk, most vajon hogy lesz. Bejglit biztos, hogy nem fogok sütni és zserbót sem, mert úgysem lesz olyan, mint az anyukámé volt.

Talán ezért is van, hogy most nem vagyok olyan lelkes a készülődésben sem, mint eddig, de azért várom és majd csak eltelik valahogy.
Bent a munkahelyemen sem olyan már, mint régen volt, minden megváltozott ott is. Új a főnök, nem nagyon értjük meg egymást, sok  mindent szeretne, amit én már nem. Hát, ez a kettősség van most.
Azért bent is sütöttünk mézeskalácsot a gyerekekkel és nagyon élvezték, mint ahogy én is. És persze itthon is fogunk sütni és megjöttek a finom narancsok is egyenesen Szicíliából, úgyhogy most
már jöhet a karácsony, nem bánom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése