Utazás előtt

Újra csomagolunk, este utazunk. nagy várakozással nézünk az út elébe, amit eredetileg úgy terveztünk, hogy mire Londonba érünk, majd megszületik az unokánk, addig pedig még megnézünk egy-két érdekes helyet. Hát ebből az lett, hogy ő ugye előbb érkezett mint vártuk, így aztán már alig várjuk, hogy kiérjünk hozzá és végre lássuk élőben is, ne csak fényképen. Az utazást azonban már nem lehet megváltoztatni, a szállások lefoglalva, így ma este elindulunk, aztán majd 28-án megérkezünk Londonba, ha igaz. Már becsomagoltunk, a csomag nagy részét a babaruha tölti ki. Este 8-kor indul a vonatunk Drezdába, majd onnan tovább Erfurtba. Az első szállásunk itt lesz. Hát akkor útra fel.

Aisha Boróka

Nagy izgalmak közepette, de aránylag gyorsan megszületett az unokánk, akit már nagyon-nagyon vártunk. Nem kívánom senkinek azt az érzést, amit én éreztem, hogy csak telefonon tudjuk tartani a kapcsolatot, Heni Londonban, én itthon. Már akkor teljesen kiborultam, mikor kiderült, hogy elfolyt a magzatvíz és akkor elsétált a könyvtárba, majd bebuszozott a kórházba, ahonnan hazaküldték, hogy majd jöjjön vissza holnap. No és amikor végre meglett és kiderült, hogy nagyon picike, két kiló és 46 cm. Azt hittem, hogy megőrülök, ezt nem lehet elmondani. Mi baja lehet?  Most eltelt már két nap és úgy tűnik jól van, bár még vizsgálják, eszik, alszik és nagyon aranyos. Imádjuk. Ugye nem lesz semmi baj?

hőség...

Csak most döbbentem rá, hogy milyen régen nem írtam. Az árvíz volt az utolsó bejegyzés. Hol van már a tavalyi hó? A Dunában szinte már alig van víz, ebben a hőségben az is elpárolgott. Reggel arra ébredni, hogy
24 fokot mutat a hőmérő, nem valami kellemes. Egyből arra gondolok, hogy mennyi lesz még később?
A telken is hiába locsolunk, minden kiszárad, kár erőlködni. Pedig milyen szép volt tavasszal, mikor az a sok eső esett...
A szomszédban megszületett az újabb unoka. nagyon irigy vagyok, mert én még izgulhatok egy darabig, igaz már nem olyan sokáig. ma az jutott eszembe, mikor az újabb előkerült babaruhákat válogattam, hogy mi lesz, ha kitolt velünk ez a pici és mégsem kislány lesz, mi meg csak a lányruhákat szedtük össze. hiszen csak egyszer nézték meg ultrahangon, lehet, hogy éppen nem jól látszott. Az lesz csak a meglepi.
Mennyivel jobb volt, mikor még nem tudtuk, bár az anyák ezt általában megérzik. Én pl. biztos voltam benne, hogy lányom lesz, mindkétszer, annyira, hogy nem is választottunk fiúnevet. és persze akkor még nem is volt olyan, hogy előre megmondták.
Mindegy, hogy mi lesz, csak jöjjön minél hamarabb, már nagyon várjuk