januári örömök

Heni újabb meglepetéssel telefonált, ha igaz, babát vár. én már nagyon vártam, hogy nagymama legyek, bár előbb Beára gondoltam, és ő is így gondolta, de ez van, így is nagyon örülök neki. hamarosan hazajön és akkor majd személyesen is beszélgethetünk, már nagyon várom. Persze azért sok izgalom is van, mert London nincs közel és én nem szeretnék olyan nagymama lenni, aki csak félévente látja az unokáit, de addig még bármi történhet. Ezért aztán az öröm nem teljes, mert nem tudom, hogy mit szeretnék jobban, hogy hazajöjjenek, vagy maradjanak inkább kint. Az ő érdekükben talán jobb volna kint, de majd kiderül, hogy mi lesz.