Velencei tavasz

Az utóbbi időben elég sok időt töltöttünk el Velencén. A Húsvét és a Május elseje is úgy alakult, hogy több napig lent lehettünk, együtt az egész család. Csak az idő nem volt elég kegyes hozzánk. Eddig még nem sikerült úgy lent lenni, hogy ne kelljen egész nap fűteni. Sajnos a szokásos május elsejei Csík koncertet is elmosta az eső, de a Kalákára azért eljutottunk.


Ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat, főleg mióta a homokozó elkészült, a gyerekek is nagyon élvezik az ottlétet. Ha kicsit hűvös van is jól felöltöztetjük őket és irány a kert, vagy rollerezés, séta a környéken.
A kert is szépen alakul, ez a sok eső jót tett a növényeknek, gyönyörű tulipánjaink vannak, bár néha egy-egy áldozatul esik a focilabdának.
Cica már április óta leköltözött, azóta jól elvan egyedül is, de ha megérkezünk nagy örömmel fogad minket. Itt lent a gyerekeket is jobban elviseli, mint bent a lakásban.
Olyan hideg volt, hogy ő is bekéredzkedett éjszakára, pedig nem szokott bent aludni.

Benedek segít a dédinek

Az első tulipánok

Most egy újabb velencei hétvége következik, családi összejövetel, reméljük az idő most már kegyesebb lesz hozzánk és jó kis kerti partit tudunk rendezni.

Vonatra várva

Kipróbáljuk az új hintát

Kaláka koncerten

Színházi élmények

Abban a szerencsében volt részem, hogy ott lehettem az arénában, a Passió előadáson. Nagyon izgatottan vártuk Beával együtt, mert Alföldy Robit szeretjük, mint rendezőt és mint színészt is, de mivel elég megosztó, nem tudtam elképzelni, hogy mit hoz ki ebből a témából és ez hogy fog tetszeni a nagyközönségnek. Már az is meglepő volt, hogy az arénában képzelte el, mikor beléptünk megdöbbentünk a nagy tér és a nagy magasság láttán. Mi ugyanis fent ültünk a kakasülőn.
Már a kezdet izgalmas volt, a színpad közepén egy csatornából bújtak elő a szereplők és pillanatok alatt megtelt a színpad táncoló, futkározó fiatalokkal. Engem leginkább az első, még a 80-as években látott Popfesztivál élményemre emlékeztetett, persze azóta sokkal több látvány és technikai elemmel bővülve.
Látványos, mozgalmas, jó színészeket felvonultató színvonalas előadásnak voltunk tanúi és mivel csak egyszeri, megismételhetetlen alkalom, boldog részesei.
A végén nem csak vastaps volt, de a nézők valahogy nem akartak felállni a helyükről csak ültek a székükben egy darabig. Hazafelé menet mindenkitől csak jókat hallottam az előadásról, ami kicsit meglepett, de egyben boldoggá is tett. ami pedig még jobb, hogy azóta sem hallottam rossz kritikát róla.
Ami azóta történt. A facebookon a MÜPA oldalán volt egy játék, amin engem sorsoltak ki, nyertem két jegyet szombat estére Bach Máté Passió előadására. Így megnézhettem ugyanazt a témát egy 1800-as komolyzenei feldolgozásban is, egy nagyon híres karmester, René Jacobs és a Berlini Academia zenészeinek tolmácsolásában. Ez szintén egy életre szóló élmény volt, a végén a közönség állva tapsolt és ugyanúgy nem akart elmenni, mint az Arénában. Azt hiszem két ilyen felemelő előadás nem mindenkinek jut ki egy héten belül, ezért nagyon nagyon szerencsésnek érzem magam az élményért.

Noszvaj 2

Noszvaj egy nagyon szép kis település a Bükkben, nagyon barátságos emberekkel, utcán mindenki köszön, jó kis kirándulási lehetőségekkel. Mi babakocsival felszerelve nem vállalkozhattunk túl nagy túrákra, de ahhoz képest gyalogoltunk napi több kilométert, mert ahová csak lehetett gyalog mentünk.
Első nap a barlanglakásokat néztük meg, ami az egyik nevezetesség itt. Közel volt a szállásunkhoz és nagyon érdekes látvány volt, még Benedeknek is nagyon tetszett.

Ebédünk nem volt, ezért utána úgy döntöttünk, hogy elsétálunk ebédelni a már jól bevált éttermünkbe. Közben megálltunk egy üdítőre, de elég jól, ki gyalog, ki babakocsiban, ki rollerrel, de eljutottunk a jól megérdemelt ebédig. Most sem kellett csalódnunk benne, mert itt minden finom.
Hazafelé mi még a papával ládáztunk egy kicsit /geocashing/, Beáék pedig hazasétáltak.
Délután pedig irány a medence. Mivel nem volt bent senki, jó sokat úszkáltunk, Benedek megtanult karúszóval úszni és nagyon élvezte, Marci pedig nem akarta megunni a vizet.

Az estét mindig a játszóházban zártuk, ami nagyon jól felszerelt, szuper játékokkal és minden gyerek nagyon élvezte. Benedek kipróbálhatta a futó biciklit, egész ügyes volt vele.

Noszvaj 1

Úgy adódott, hogy éppen csak hazaértünk a Mátrából , kimostuk a szükséges ruhákat és már pakoltuk is vissza, mert szerdán indultunk Noszvajra, a Tündérkert panzióba. Ezt kapták Beáék karácsonyra tőlünk, úgy, hogy mi is megyünk velük. Már nagyon vártuk.
A Mátrában még tél volt, de mire ideértünk már nem is tavasz, hanem majdnem nyár fogadott. A hely varázslatos, minden részletében nagyon jól megtervezett, ízlésesen berendezett. Csak álmélkodtunk. A szobában nagyon szép emeletes ágy a gyerekeknek, az alsó rácsos a kicsinek. Minden bútor az IKEÁ-ból, ízléses, szépen berendezett szobák.
Benedek ki is próbálta egyből az emeletes ágyat, majd le is esett róla, de szerencsére nem történt komolyabb baj.
Mielőtt elfoglaltuk a szobát megebédeltünk egy fantasztikus étteremben, ahol szintén minden a gyerekekről szólt. Míg vártuk az ebédet lehetett homokozni, legózni, rajzolni, a pincérek nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. Amit ettünk az pedig isteni.
A panzióban csak reggelit és vacsorát kaptunk, ezért még egy párszor visszatértünk ide ebédelni.
Első nap még kipróbáltuk a medencét is, ami nem volt túl nagy, de mivel nem voltunk túl sokan benne, ezért megfelelt. A gyerekeknek nagyon tetszett. Folyt köv.

Én még ilyen finom kacsát nem ettem

Csak ennyire volt meleg

Útra készen

Mátrai pihenés

Amíg a honvédségnél dolgoztam minden tavaszi szünetet Mátraházán, a Honvéd üdülőben töltöttünk a gyerekekkel. Később, mikor ez megszűnt, mindannyiunknak nagyon hiányzott ez a kikapcsolódás, a nagy séták az erdőben, a társaság, a barátok.
Most néhány éve, egy másik társasággal, újra van lehetőségünk elmenni a Mátrába, egy még meglévő, ritkaság számba menő üdülőbe, ami szerencsére ebben az időszakban elég üres, ezért kiadják a szobákat másnak is, az árak pedig a régihez hasonlóan itt is nagyon olcsók.
A hely csodás, Falloskút Mátraszentimre felett egy kis üdülőhely. Az üdülőben a faluból feljövő asszonyok főznek, az étel házias és nagyon finom.
Most úgy alakult, hogy sok kisgyerekkel mentünk, volt aki unokával, volt aki saját gyerekkel jött, így a kirándulások is gyerekhez szabottak voltak. Ők is nagyon jól érezték magukat, mi pedig mikor már a gyerekek lefeküdtek jókat beszélgettünk, pingpongoztunk. Itt mint ha megállt volna az idő, ugyanazok a játékok voltak még, mint az én gyerekkoromban :lengőteke, billiárd asztal, asztali foci. Jót nosztalgiáztunk, a gyerekeknek pedig minden új volt.  Rajtunk kívül csak ketten tartózkodtak az üdülőben, ezért nagyon családias volt a hangulat.

Nekem nagyon hiányoznak ezek a régi üdülők, nem tudom ki mit szól hozzá, de szerintem a szállodák ezt a hangulatot nem tudják visszaadni.

Fodrásznál

A keresztfiam Gergő fodrász, nem is akármilyen. Büszke is vagyok rá. Sajnos messze van tőlünk és így nem járok hozzá, utoljára a vizsgáján voltam modell. Most Benedekkel mentünk hozzá, aki lassan 3 éves lesz, de még nem volt levágva a haja. Nagyon izgult mindenki, főleg az anyukája, de sikeresen túléltük az akciót. Benedek nagyon vagány kisfiú lett, most már senki nem fogja lánynak nézni a piacon, legalábbis reméljük.

Ez még hajvágás előtt, pizzasütés közben.

Első tavaszi nap Velencén

Nehezen vártam már, hogy legyen egy kicsit jobb idő,mert nagyon vágytam Velencére. Idén egyszer már voltam lent, egyedül, de nagyon kihalt volt, nem találkoztam senkivel, és az eső is csöpörgött. Most végre sütött a nap, kellemes tavaszi meleg volt, kicsi széllel.
 Mire mi leértünk a gyerekekkel papa már kipakolta a télen elrakott játékokat, az asztalt, ezért ahogy leértünk Benedek boldogan vette birtokba a fűnyírót, a kismotort, a csúszdát.
Éppen csak elkezdtünk kipakolni, mikor megállt egy autó és megérkeztek Gyöngyiék, akik minden évben leszaladnak meglátogatni minket, mert régebben nekik is volt itt egy kis házuk és gyakran lejönnek nosztalgiázni és kicsit beszélgetni. Nagyon jól éreztük magunkat állva az udvar közepén a napsütésben.
Mivel még a ház nagyon hideg és nincs kitakarítva sem, ezért csak a kertben tartózkodunk ilyenkor.
Délután, mikor már mindenki hazament, csak ketten maradtunk lent, gyorsan kibontottuk a fákat, Józsi megmetszette a gyümölcsfákat, én ültettem néhány virágot és 5-kor jóleső fáradtsággal vonatoztunk haza.

Elfoglaltam a papa létráját

A legügyesebb segítőm

A leandereket már kiraktuk, remélem nem lesz baja